Előfordul, hogy néha elbeszélünk egymás mellett. Nem azt mondjuk, amit akarunk, vagy a hatása lesz más, mint gondoltuk. Hosszas elemzés helyett érdemes egy olyan egyszerű eszközzel megnézni a helyzet dinamikáját, amit nyelvi kommunikációs tréningeken is használunk.
Mindennapi kommunikációink sikere – vagy sikertelensége – sokszor csak néhány szavunkon múlik. Egy hangtónus vagy egy szó zsigeri reakciókat indíthat el, amit csak ront, ha idegen nyelven kell kommunikálnunk. Vezetőként rendkívül fontos a tudatos kommunikáció, amiben komoly segítséget nyújthat egy nyelvi kommunikációs tréning, de vannak más eszközök is, amik utat mutathatnak ezekben a bonyolult helyzetekben. Az egyik ilyen eszköz az oké, nem oké mátrix.
Az oké – nem oké mátrixot Eric Berne, a tranzakcióanalízis atyjának elmélete nyomán Thomas Harris, amerikai pszichiáter alkotta meg 1969-ben. Harris alapul vette Berne elgondolását, ami a közlés két oldalára állítja az „én” és „te” szerepét, polaritásnak pedig az „oké” „nem oké” állapotokat jelöli meg. Harris egy mátrixba rakta a négy elemet, amiből egy számtalan kommunikációs helyzetre értelmezhető egyszerű képlet jön ki.
Ezt a képletet sokan sokféleképpen értelmezték és dolgozták fel, de nézzük meg, hogyan működik a hétköznapok nyelvén!
Az a tipikus helyzet, mikor egy közlés során éreztetjük a másikkal, hogy rosszat tett, kevesebb, kisebb, mint mi. Hatalmi pozícióból kommunikálunk vele, amitől ő védelmi pozícióba szorul. Ez a kommunikáció akkor lehet hatásos, ha valóban hatalmi helyzetből akarunk egy problémát megoldani, nem keresünk konszenzust.
Ebben a felállásban a beszélő maga fölé helyezi a partnerét és behódol neki. Sok esetben ez uralkodni vágyást provokál ki a másikból, ami szintén meghiúsítja az egyenrangú kommunikációt. Csekély önbizalommal rendelkező emberek gyakran idéznek elő ilyen helyzeteket egy beszélgetés során.
Ebben a helyzetben sincs lehetőség valódi kommunikációra, mert a beszélő nincs rendben önmagával és partnerét is negatívan közelíti meg. Ilyen lehet egy sikertelen főnök, aki utálja a beosztottjait.
Ez az egyenrangú kommunikáció helyzete, amikor a beszélő elfogadja önmagát is és a beszédpartnerét, konszenzusos megállapodásra törekszik és tiszteli a partnere véleményét. A valódi kommunikáció ezen a ponton kezdődik.
A négyféle kommunikációs felállás értelmezhető vezetői stílusra, általános kommunikációra, vagy egy adott beszédhelyzetre is. Egy nyelvi kommunikációs tréningen azt is megtanulják a résztvevők, hogy melyik felállás milyen kommunikációs szituációban lehet célravezető. Ha felismerjük a ránk jellemző mintát, akkor tudatosan változtathatunk rajta annak megfelelően, hogy egy adott helyzet milyen kommunikációs pozíciót kíván meg.
Vezetőként rendkívül fontos a tudatos kommunikáció felépítése magyarul és idegen nyelven is. Tapasztalt szakembereink állnak rendelkezésedre egy nyelvi kommunikációs tréninggel, keress minket bizalommal még ma!
Szeretnéd, hogy csapatod tagjai aktívan és magabiztosan beszéljenek idegen nyelveket?
Vedd fel velünk a kapcsolatot!
