Idegen nyelvet tanulni jó és alapjában véve szórakoztató elfoglaltság.

Még jobb, ha nem csak egyéni, de vállalati cél is az idegen nyelv megfelelő szintű használata, aminek elérését a munkáltató valamilyen formában támogatja.

Ideális esetben ez egy olyan helyzet, amiben mindkét fél jól jár: a munkavállaló tudással gyarapszik, miközben nő a munkaerőpiaci értéke, míg a munkáltató elkötelezettebb és képzettebb munkavállalóra tehet szert.

 

Mivel támogathatja a HR és hogyan segítheti a folyamatot a nyelvi beszállító annak érdekében, hogy valóban sikeres projektként valósuljon meg a nyelvoktatás?

 

Mini sorozatunkban a céges nyelvoktatás szervezésének és előkészítésének alapfeladatait vesszük sorra, és megpróbálunk segítséget nyújtani a minél sikeresebb kivitelezéshez.

 

Miért is? A célkitűzésekről.

 

A vállalati nyelvoktatás előkészítésének talán legfontosabb fázisa a célok meghatározása. Fontos, hogy a munkáltató minél pontosabb, akár egyénre vagy csoportra szabott elvárásokkal rendelkezzen és meg tudja határozni, hogy mi az, amire idegen nyelvi fejlesztés keretében pénzt szeretne áldozni.

A  célok kitűzésével tud létrejönni az az elvárásrendszer amiben mind a képzésben résztvevők, mind pedig a finanszírozó cég nyomon tudják követni, hogy bekövetkezik-e és ha igen, milyen ütemben az elvárt fejlődés.

Arról nem is beszélve, hogy a nyelvi szolgáltató munkája is ezen paraméterek alapján tud megméretődni, ez az egyik objektív fokmérője az ő sikerességének is.

Emiatt hasznos, ha a célokat nem csak az “induljunk el 40 órával, aztán majd meglátjuk, mi lesz…” szellemben fogalmazzuk meg, hanem valamilyen mérhető, de legalábbis értékelhető szempont mentén tűzzük ki a célokat: pl. egy-egy részkészség fejlődése, hatékonyabb munkavégzés az idegen nyelv használatát követelő munkafolyamatokban, stb.

 

Szerencsés ugyanakkor, ha a kijelölt elvárások illeszkednek az adott cég valós működéséhez is.

 

Igaz, hogy kevés egzaktabb és mérhetőbb célkitűzés van, mint a “mindenki tegyen középfokú nyelvvizsgát”, viszont a különböző munkakörökben dolgozó, a nyelvet teljesen eltérő csatornákon használó, más és más partnerekkel kommunikáló munkavállalók nyelvtudásának a vállalat számára értékelhető szempontjait annak napi szintű alkalmazásában kell keresni.

A célok megfogalmazásakor érdemes időt szánni arra, hogy a fejleszteni kívánt dolgozókkal, esetleg vezetőikkel átbeszéljük, hogy melyek azok a konkrét munkaterületek, ahol szükség van az idegen nyelvre, s mik a jellemző napi nyelvi kihívások.

Egy ilyen folyamat során mind a munkavállalóban, mind pedig a vezetőben tudatosodik, hogy mi lehet a fejlődés útja, a munkavállaló elkötelezetté válik a fejlesztés iránt, s a nyelvórán nem csak azért vesz részt, mert „küldték”, hanem mert felismeri a nyelvtanulásból származó, napi munkájában közvetlenül is realizálható hasznát.

 

Csak az a vállalati nyelvi képzés lehet sikeres, melynek során azonnal megtapasztalható, hogy a fejlesztésben résztvevők bátran és a korábbinál magasabb színvonalon használják az idegen nyelvet, mert ez mutatja, hogy a vállalat számára releváns tartalom került átadásra, tehát mind az anyagi ráfordítása, mind pedig az időbeni befektetése megtérülést hoz – még akkor is, ha nyelvvizsgát épp nem szereznek a résztvevők.

 

És hogy milyen is egy JÓ CÉL? Lássunk egy példát:

Multinacionális vállalatnál jellemző kihívás lehet, hogy – az egyébként középfokú nyelvtudással rendelkező, vagyis elvben viszonylag gördülékenyen kommunikáló, már stabil nyelvtani tudással és szókinccsel bíró – munkatársak „elvéreznek”, ha anyanyelvi, vagy nem magyar anyanyelvű kolléga angolját kell megérteniük. Ebben a helyzetben érdemes lehet kizárólag a kollégák szövegértési képességének fejlesztésére törekedni, ezt tűzni ki célul, mert itt a valódi hozzáadott értéket az jelenti, ha a munkavállaló (annak ellenére, hogy egyéb készségeiben valószínűleg nem mozdul el B2 szintről), a fejlesztés eredményeként gond nélkül tudja majd külföldi kollégái egyenrangú partnereként végezni a munkáját, kiküszöbölve a kommunikációs nehézségeket.

 

Egy ilyen jól meghatározott cél lesz majd az alapja a képzési időtartam és ütemezés meghatározásának, a konkrét kurzustervezésnek és a megfelelő oktató delegálásának is.

 

E folyamatok buktatóival és azok elkerülésének lehetőségeivel folytatjuk sorozatunkat.

– – –

Szerző: Balázs Barbara, IBC oktatásszervezési folyamatok vezetője